EGÉSZSÉGNAP
ADVENT, KARÁCSONY
VERS ILLUSZTRÁCIÓK
A HALÁSZ ÉS A
NAGYRAVÁGYÓ FELESÉGE
3.d
JÁNOS VITÉZ 5.d
EGYÉB BEMUTATÓK
Húsvét
Anyák napja
Képregények 3.d
Farsang
Advent
Képregények 5.d
Baranyai Laura:
Magányos tengerész
Végtelen tengeren siklik
bárkám,
Ott ülök benne, egyedül, árván,
Szüntelen hasítom víznek a felszínét,
Keresve szívemnek a megnyugvás helyét.
Szemem a távolban egy
szigetet keres,
Olyat, hol a lélek erős és nemes!
Tenyérnyi földet csak, virágos rétet,
Nyugalmat adó szivárvány-képet.
Távcsőbe nézek, kémlelem a
távolt,
Víznek a szépét, mit természet varázsolt,
Sodor a szél, s hajómat mozgatja,
Homályos utamnak felhőit oszlatja.
Ringatja testem, s vele az
álmom,
arra a partra, hol ki kell majd szállnom
Oda, hol utamnak egyszer majd vége,
S magányos szívembe költözik a béke!
Váradi László: Sólyom vagyok…
Sólyom vagyok
Repülni tudok
Nem vagyok én szőrös,
Csupán csak csőrös.
Fákon lakom
Tollas vagyok
Égre szállok,
Egérre vadászok.
Ha nem találok egeret,
Megeszem a kenyeret.
Na, sziasztok gyerekek,
Dalomnak
immár vége lett.
Váradi László: Cápa-dal
Úszok-úszok,
a földön sajnos nem kúszok.
A fogam hegyes és erős,
jobb, mint a Sport szelet, ami nyerős.
Nem verek én pontyot
orrba,
Szájba is csak hébe-hóba.
Cápa a nevem,
a halat szívesen megeszem.
Nem értem én a polipot,
karjai, mint a fának, olyanok.
Tenger fenekén alszom,
ha zavarnak, megharagszom!
Szabó Nóra: A hold
Hold, hold, telihold,
Éjjel mélyen lehajolt.
Hold vagyok, ragyogok,
Fent az égen maradok.
Hajnalban volt, hol nem
volt,
Hová lett a telihold?
Sovány lett, majd
elfogyott,
s
kinevették a csillagok.
Nagy Gábor: Az álmom
Tegnap szobám ablakánál
benézett a telihold,
Amely nekem éjszakára csodás erőt átadott.
Eljutottam barátommal egy varázslatos erdőbe,
S annak a közepén egy aranyszínű mezőre.
Az aranymezőn éppen akkor
tudjátok meg mi történt:
Megjelentek meseország állatai, de tüstént.
Életre kelt Bambi, a kis Vuk, a hét kecske, s Mazsola,
S oda settenkedett a lábamhoz a sajtot lopó róka.
Így aztán eszembe jutottak
a mesék szépen sorban,
Melyeket nagymamám mesélt még óvodás koromban.
Nagyon sokat játszadoztam a mesebeli hősökkel,
S reggelre a szívem megtelt millió szeretettel.
Pánczél Emőke: A fogamról
Fogam kemény, mit a mag,
Fogat mosok minden nap.
Rágok-rágok minden félét,
Ettől lesz a fogam kemény.
Én vagyok a fogsorod,
Engem mindig moss-moss-moss!!!